Változik a világ….csak nem előnyére!

Manapság mindenki hős akar lenni, vagy inkább híres, mondhatnám divatos szóval celeb..olyan akinek az életéről mindent kiteregetve írnak oldalakon át az újságok, akinek minden mindegy, csak beszéljenek róla, számomra ez a szó is, hogy celeb a viccel egyenértékű, hisz ezen emberek, azok , akik sokszor a ” semmittevéssel” érik el a nagy áttörést, legalábbis szerintük…! Nincs is mit mondanom erről a ” rétegről” , egyszerűen csak sajnálom őket, és sajnálom azt, hogy a világ itt tart, őket nézzük, őket hallgatjuk, a csapból is az folyik, hogy XY éppen kivel kavar, miben lejt végig a tengerparton, kit utál, kiről, milyen szennyes kis dolgot tud felhozni, csak hogy jobban vigyék a lapot……De kérdem én, hol vannak az Igazi Hősök, a hétköznapok hősei, azok, akik csak élik a  maguk kis egyszerű, átlagos életét, mégis lehet, hogy nagyobb emberek, mint sok felturbózott sztárocska, akik csak azért foglalkoznak időnként elesett, beteg társaikkal, hogy aztán tettük az őket magasztaló reklámfogás képében jelenjen meg újra az újságok hasábjain, vagy éppen a képernyőn….Nem és nem, én nem ezen álszent, magamutogató hozzáállásokról beszélek, és nem ezeket hiányolom, hanem az önzetlenül segítő emberi magatartást, azt ahogyan belenézel egy másik ember szemébe, és egyszerűen csak  tudod, érzed, hogy  tenni akarsz érte bármit, valamit, mert adni, és segíteni jó, ha még nem próbáltad egyszer tedd meg, megváltozik benned minden…. Tehát keresgéltem, kutakodtam egy egyszerű, földön járó Hős után, míg nem rá nem akadtam véletlenül egy írásra, melyben egy 99 éves öreg Úrról Dobrev-ről írtak, egy hajléktalanról, aki minden áldott nap Szófia utcáit róva kéreget, sokszor 25 km-t tesz meg a jó ügy érdekében, mert az, amit ő tesz Jó Ügy, a gyerekek megsegítése…!

Mindent amit összegyűjt nem magára, és a szükségleteire költi, hanem az árvaházaknak adja! Ő megél a kis nyugdíjából, az utcán egy csapnál megfürdik, étkezik, amire épp csak futja, és közben szeretettel végzi isteni küldetését, mert én ezt hívom annak, önzetlenül gyűjt, és segít, és mindezt mosolyogva teszi, mintha a világ összes kincse az ő birtokában lenne, mintha nem szenvedne az öregségtől, a fáradságtól, a nyomortól, a szégyentől, hogy az utcán tengeti napjait… nincs semmije, csak az ami rajta van, amit magával cipel….és közben miután összekoldulta a napi pénzmennyiséget, örömmel az arcán viszi el a gyerekeknek, mert neki ennyi is elég a boldogsághoz… Baylovo Szentjének is nevezik.. találóan….

Nem vágyik diadalmenetre, és rivaldafényre, sem díszes házra, neki ennyi is elég..kéreget, ad, segít és szeret, mert ehhez a cselekedethez nagyon nagy szív kell….! Mutass még egy embert manapság, aki megelégedne ennyivel, nagyon gondolkodóba kellene esnem nekem is..! Dobrev, már glóriával érkezik meg egyszer majd az Úr színe elé, talán nem ártana nekünk többieknek is végre jót is cselekednünk, hogy hasonló hatalmasságokká válhassunk..! Ha már mindenképp példaképet keresel, legyen a 99 éves Öreg, a te példaképed….

/ Áncsán Ágnes/